[ Pobierz całość w formacie PDF ]
.Így a Principe sem más, mint azon elvek alaposés világos elQadása.Nem több és nem kevesebb, mint azItáliára vonatkozó tényeknek kritikai kezikönyve és a poli-tikai tapasztalatoknak a legnagyobb mertekben összesìtetttana.Katonai iratai, elsQ sorban az Arte delta guerra, szinténegységes politikai koncepciójának szerves járuléka, minthogya nemzeti erQk összefoglalásának legfontosabb problémájáttárgyalja, t.i.a hadszervezetet.«Nem lehetnek ott jó törvé-nyek hangzik a tétel ahol nincsenek jó fegyverek.«1Machiavelli, akit Bruckhardt a hadi tudomány terén a leg-nagyobb mqkedvelQnek nevezett el,2 amint a nemzeti had-sereg szervezésének gondolataival foglalkozik, a hideg diplo-mata cinikus mosolya eltqnik ajkairól, tekintete szemeinkelQtt komoly és szigorú ünnepiességbe öltözik és megtelikaz igazi patriotizmus lángjával, amely szivében ég és egészvalóját megnemesìti.Mekkora és milyen tiszteletreméltófoka ez az alanyi meggyQzQdés uralmának! Mint Savonarolá-nak, ilyenkor az Q agyvelejét is belsQ tqz égette, hogy szóljon.Ugyanazon nemes pathosszal, amellyel a dominikánus szavazúgott a Santa Maria del Fiore templomban, mikor érezte,hogy az Úr szava szivében van s ha nem hirdeti, el kell emész-tenie csontjai velejét.Pedig Machiavelli szelleme egészbenvéve inkább tömör és bámulatosan objektiv.Ment csaknemminden hangulatbeli lendüléstQl.Látszólag teljes indifferen-tizmussal szemléli a dráma bonyodalmait és fordulatait,nem lágyul el a katharzis látványától és szinte mathematikaimqveletet végez a kifejlésnél, felbecsülve és sorakoztatva aszereplQk értékét és munkáját.Ez a fegyelmezett arcú diplo-mata azonban, kinek nyelvén és elegáns prózáján megérzikaz ünneplQ ruha feszes méltósága, a próféták tüzes nyelvénszólal meg, ha a nemzeti honvédelemrQl, illetQleg az általánoskatonakötelezettségrQl értekezik.Aránylag szqk keretben mozgó politikai pályafutásának1Principe 12.2 Burckhardt: A renaissance Olaszországban, 1.128. 34és fényes irodalmi tevékenységének az az eszme volt a sark-tétele, amelynek termelQsége és egyetemes hatása ma épenoly eleven, mint volt saját korában.Azért is ezt az eszméjétjobban rajzolta és elQtérbe állìtotta, a többieket pedig alá-rendeltebb jelentQségüeknek és a háttérbe helyezte.• fQ éslegbQvebben részletezett gondolatára ráeresztette nagy jel-lemzQ és szìnezQ erejének egész fényét, a többieket ehhezképest rembrandti félhomályban hagyta.Ha Machiavellinekjogosan szemére lehet vetni, hogy állambölcseleti tanìtásai-ban nem hangsúlyozta az állam organikus személyiségét ésazt csupán anyagi elemek mechanikus szerkezetének tekin-tette: akkor el kell ismerni azt is, hogy egészen világos kép-zetei voltak a megismert tényezQk szerepérQl és föladataik-nak különbségérQl.Az akkori idQk nagy beteg emberéneklegsúlyosabb baját kétségkìvül a zsoldos katonaság okozta,s Q alig tévedett a kórismében, midQn ezt az okot nyilatkoz-tatta minden csapás kútfejének, hogy «Itália meghódoltKárolynak, zsákmányul esett Lajosnak, körmei közé jutottFerdinándnak és a svájciak kedvükre gúnyolódtak rajta.«1Viliari egyenesen prófétaìnak nevezte Machiavellinek gondola-tát az általános katonakötelezettségrQl és a néphadseregrQl,2amelynek elfogadása a lQfegyver alkalmazása után a had-történelem legkimagaslóbb eseménye.Sajátságos, hogy Machia-velli a lQpornak nem tulajdonìtott kellQ fontosságot és kevésrebecsülte annak harcászati alkalmazását, de bár ugy lát-szik nem tudatosan levonta annak hadpolitikai következ-ményeit azzal az elvvel, mely a honvédelem és katonáskodásteljes demokratizálását tqzte célul.Ez a tény logikusan illesz-kedik bele az Q általános politikájának keretébe, de nem voltellenére az olaszok társadalmi tagozódásának sem, amelyhatalmas hqbéri fQnemesség hìján, a közpolgári eszményekés kötelességeknek legalább relativ egyenlQségén alapult [ Pobierz caÅ‚ość w formacie PDF ]
zanotowane.pl doc.pisz.pl pdf.pisz.pl matkasanepid.xlx.pl
.Így a Principe sem más, mint azon elvek alaposés világos elQadása.Nem több és nem kevesebb, mint azItáliára vonatkozó tényeknek kritikai kezikönyve és a poli-tikai tapasztalatoknak a legnagyobb mertekben összesìtetttana.Katonai iratai, elsQ sorban az Arte delta guerra, szinténegységes politikai koncepciójának szerves járuléka, minthogya nemzeti erQk összefoglalásának legfontosabb problémájáttárgyalja, t.i.a hadszervezetet.«Nem lehetnek ott jó törvé-nyek hangzik a tétel ahol nincsenek jó fegyverek.«1Machiavelli, akit Bruckhardt a hadi tudomány terén a leg-nagyobb mqkedvelQnek nevezett el,2 amint a nemzeti had-sereg szervezésének gondolataival foglalkozik, a hideg diplo-mata cinikus mosolya eltqnik ajkairól, tekintete szemeinkelQtt komoly és szigorú ünnepiességbe öltözik és megtelikaz igazi patriotizmus lángjával, amely szivében ég és egészvalóját megnemesìti.Mekkora és milyen tiszteletreméltófoka ez az alanyi meggyQzQdés uralmának! Mint Savonarolá-nak, ilyenkor az Q agyvelejét is belsQ tqz égette, hogy szóljon.Ugyanazon nemes pathosszal, amellyel a dominikánus szavazúgott a Santa Maria del Fiore templomban, mikor érezte,hogy az Úr szava szivében van s ha nem hirdeti, el kell emész-tenie csontjai velejét.Pedig Machiavelli szelleme egészbenvéve inkább tömör és bámulatosan objektiv.Ment csaknemminden hangulatbeli lendüléstQl.Látszólag teljes indifferen-tizmussal szemléli a dráma bonyodalmait és fordulatait,nem lágyul el a katharzis látványától és szinte mathematikaimqveletet végez a kifejlésnél, felbecsülve és sorakoztatva aszereplQk értékét és munkáját.Ez a fegyelmezett arcú diplo-mata azonban, kinek nyelvén és elegáns prózáján megérzikaz ünneplQ ruha feszes méltósága, a próféták tüzes nyelvénszólal meg, ha a nemzeti honvédelemrQl, illetQleg az általánoskatonakötelezettségrQl értekezik.Aránylag szqk keretben mozgó politikai pályafutásának1Principe 12.2 Burckhardt: A renaissance Olaszországban, 1.128. 34és fényes irodalmi tevékenységének az az eszme volt a sark-tétele, amelynek termelQsége és egyetemes hatása ma épenoly eleven, mint volt saját korában.Azért is ezt az eszméjétjobban rajzolta és elQtérbe állìtotta, a többieket pedig alá-rendeltebb jelentQségüeknek és a háttérbe helyezte.• fQ éslegbQvebben részletezett gondolatára ráeresztette nagy jel-lemzQ és szìnezQ erejének egész fényét, a többieket ehhezképest rembrandti félhomályban hagyta.Ha Machiavellinekjogosan szemére lehet vetni, hogy állambölcseleti tanìtásai-ban nem hangsúlyozta az állam organikus személyiségét ésazt csupán anyagi elemek mechanikus szerkezetének tekin-tette: akkor el kell ismerni azt is, hogy egészen világos kép-zetei voltak a megismert tényezQk szerepérQl és föladataik-nak különbségérQl.Az akkori idQk nagy beteg emberéneklegsúlyosabb baját kétségkìvül a zsoldos katonaság okozta,s Q alig tévedett a kórismében, midQn ezt az okot nyilatkoz-tatta minden csapás kútfejének, hogy «Itália meghódoltKárolynak, zsákmányul esett Lajosnak, körmei közé jutottFerdinándnak és a svájciak kedvükre gúnyolódtak rajta.«1Viliari egyenesen prófétaìnak nevezte Machiavellinek gondola-tát az általános katonakötelezettségrQl és a néphadseregrQl,2amelynek elfogadása a lQfegyver alkalmazása után a had-történelem legkimagaslóbb eseménye.Sajátságos, hogy Machia-velli a lQpornak nem tulajdonìtott kellQ fontosságot és kevésrebecsülte annak harcászati alkalmazását, de bár ugy lát-szik nem tudatosan levonta annak hadpolitikai következ-ményeit azzal az elvvel, mely a honvédelem és katonáskodásteljes demokratizálását tqzte célul.Ez a tény logikusan illesz-kedik bele az Q általános politikájának keretébe, de nem voltellenére az olaszok társadalmi tagozódásának sem, amelyhatalmas hqbéri fQnemesség hìján, a közpolgári eszményekés kötelességeknek legalább relativ egyenlQségén alapult [ Pobierz caÅ‚ość w formacie PDF ]