[ Pobierz całość w formacie PDF ]
.Hamis papírokkal, álnéven gond nélkül átkeltem a határon.Az, Alfonso de Almadeia nevet csak Németországban kezdtem használni,miután megtudtam, hogy a gróf megkezdte világ körüli útját.Berlinbenazonnal bekerültem a legjobb társaságba.A választásom rád esett, mert aleggazdagabb hírében álltái, és mert nincsenek szüleid.Tudom, hogy anagybátyád érdeklQdött utánam a spanyol nagykövetségen, de ezért egypillanatig sem aggódtam.Nyugodtan kivethettem rád a hálómat.Megvallom,nem volt könnyq dolgom veled, te jégszívq szqz! Nagyon megnehezítetted adolgom, ám a nagynénéd sokkal elQzékenyebbnek mutatkozott.Szándékomatlelkesen támogatta.Az az érzésem, meg akart szabadulni tQled.Ami engemillet, nem tétovázhattam sokáig, mert fogytán volt a pénzem.Ezért rohantalakle a hálószobádban.A csengQt is én húztam meg, mert szükségem voltszemtanúkra, nehogy visszautasíts.A nagynénédnek az irántad érzettszenvedélyes szerelmemmel magyaráztam meg a történteket, mire azonnalmellém állt.Egyszóval, minden úgy ment, mint a karikacsapás, csak éppen azörökséged elenyészQ.A nagynénéd terjesztette el, hogy odaédesgesse akérQket.Nem meséltem volna el mindezt ilyen Qszintén, ha nem tudnám, hogy a saját érdekedben hallgatni fogsz, s így nekem sincs mitQl tartanom.Az iméntmeggyQzQdtem róla, hogy értelmes, bátor, talpraesett lány vagy.na és hátnéha jólesik az embernek, ha kiöntheti valakinek a szívét.Jolande tágra nyílt szemmel nézte, majd felsóhajtott.- Még csak egyvalamit árulj el - kérte.- Az eljegyzésünk estéjén tényleg azthitted, hogy a szakadt ruha ürügyén akartalak a szobámba csalogatni?A férfi elnevette magát.- Nem, nem, nyugodj meg, te soha nem tennél ilyet.Dühös voltam, amiértállandóan kicsúsztál a kezembQl.Ennek véget kellett vetnem, ezért vezettelekfélre.Nézz csak rám ilyen megvetQen.elvégre hozzád, ma születettbáránykához képest valóban szörnyeteg vagyok.De hagyjuk ezt! Még meg kellbeszélnünk, mi történjék ezután.Pszintén szólva szükségem van a bácsikádtólkapott néhány ezer márkára, hogy egy ideig kihúzhassam, amíg újra pénzhezjutok.Máris új terv áll készen a fejemben, de ezzel inkább nem untatlak.Nemkell tudnod, hová megyek, mihez kezdek, mert a végén még megpróbálnálmegakadályozni.Ám ha megengedsz egy jó tanácsot, azt ajánlom, térj vissza arokonaidhoz.Még mindig jobb, mint ha egyedül próbálnál helytállni azéletben.A lányban csak most tudatosodott, hogy egy vadidegen embert, egyszélhámost tegezett az imént, mert a férjét látta benne.Akaratlanul is újramagázódni kezdett.- Már mondtam önnek, hogy a bácsikám miatt nem mehetek vissza, denem is akarok.- De hát mi lesz így veled, illetve ezer bocsánat, önnel?Jolande már majdnem elárulta, hogy van háromezer márkája, amelyátsegíti az átmeneti nehézségeken, de félt, hogy a férfi még ezt is elveszi tQle.Csendesen megjegyezte:- Majd megsegít a jó Isten.- Kegyed helyében nem hagyatkoznék kizárólag Qrá - rándította meg a férfia vállát.Jo felkelt, és így szólt:- Nem vagyok hajlandó tovább hallgatni az ilyen beszédet, mint ahogy azsem áll szándékomban, hogy hosszabb idQt töltsék az ön társaságában.Másikhotelt keresek, amíg eldöntöm, mitévQ legyek.A férfi is felállt, s tétován nézett a lányra.- Arra gondoltam, adok magának ötszáz márkát a hazautazás költségeire.De itt van inkább ezer, többet sajnos nem nélkülözhetek.Sok kiadásom volt azutóbbi idQben, a saját költségeimet is alig tudom fedezni. Jo még habozott.Legszívesebben visszautasította volna, de azután eszébejutott, hogy az Q pénzérQl van szó.Így végül elfogadta, és a kabátzsebébecsúsztatta a bankjegyeket.- Ugye nem kell megköszönnöm? - kérdezte.- Nem.Hogy úgy mondjam, kvittek vagyunk.Tessék, a csomagmegQrzésijegye.Minden eshetQségre felkészülve külön adtam le a kettQnk poggyászát.AbQröndök kint vannak a pályaudvaron.Állj, várjon még egy pillanatot!Odaadom a házasságlevelet is.A bácsikája, ha majd mindent elmesél neki,talán semmissé tudja nyilváníttatni az egészet.Hqha, csak most jut eszembe,hogy nincs útlevele! Kölcsönadnám az Alfonso de Almadeia nevére szólót, arramár úgysincs szükségem.Rá is írattam, hogy az okmány a feleségem számárais érvényes.Ám attól tartok, hamar lebukna vele.- Nincs szükségem útlevélre, mert elhoztam magammal a lánykori nevemreszólót.Mától kezdve úgyis újra a Warren nevet viselem, s az okmány isérvényes még.A férfi elismerQen csettintett.- Amint látom, kegyed is számolt azzal, hogy gyorsan elválnak útjaink.Noshát akkor minden jót kívánok.Megmondom Qszintén, maga tényleg tetsziknekem.Még soha nem volt dolgom ilyen nQvel, és szívesen megtudnám, mivéfejlQdött, ha életre kel Csipkerózsika-álmából.Ugye még nem szeretett férfit?- Erre a kérdésre - vetette hátra Jo büszkén a fejét - nem vagyok hajlandóválaszolni.- Úgy! Ezek szerint valaki már befészkelte magát a szívébe.Sejthettemvolna.Különben nem tudott volna ellenállni nekem.- Kérem, hagyjon magamra! - mondta Jolande kitérQen, miközben az arcafájdalmasan összerándult.- Az utolsó csepp erQm is elhagyott.A férfi néhány pillanatig furcsán, egészen szokatlan arckifejezéssel nézte,majd benne is felülkerekedett a büszkeség.- Ma nagylelkq hangulatban vagyok, s teljesítem a kívánságát.Viszont megkell' vallanom, nincs túlságosan ínyemre a saját nagylelkqségem.Minden jólkívánok, bocsásson meg, amiért ilyen kellemetlen helyzetbe hoztam, de sajnos'már nem lehet rajta változtatni.Bizonyítsa be, hogy kegyed is tud nagylelkqlenni, és búcsúzóul mondjon néhány kedves szót!Jolande még mindig tartott egy kicsit a férfitól, ezért félénken,bizonytalanul csak ennyit mondott:- Azt kívánom, hogy jó útra térjen, és a jövQben becsületes, tisztességeséletet folytasson.A férfi legyintett.- Ezt a luxust már nem engedhetem meg magamnak.- De hát ott a pénzem, abból nem tudna új életet kezdeni? - Sokkal több pénzre lenne szükségem, hogy becsületesen éljek - rázta mega fejét a férfi.- Ne feledje, kalandor vagyok, szeretem a veszélyt, szívesenjátszom vele.De.imádkozzon értem, nehogy akasztófán végezzem.A lány összeborzadt, de a férfi csak nevetett.- Szörnyqséget mondtam, igaz? Ha nem tévedek, kegyed számárahátborzongató lehet egy olyan férfi feleségének lenni, aki talán akasztófánvégzi.Higgye el, ezt én sem szeretném.Isten áldja, Jolande Warren! Egy órátmég itt kell maradnia ebben a szobában, ugyanis be fogom zárni.Adja aszavát, hogy addig nem fog csengetni.Egyébként azt ajánlom, töltsenyugodtan itt a mai éjszakát.A számlát én fizetem.A portásnak majdmegmondom, hogy még az éjjel tovább kell utaznom, s a feleségem csak reggeljön utánam.Magának is így lesz a legjobb.Ha majd felébred, azt fogja hinni,hogy az egész rossz álom volt csupán.Ez sokkal több volt annál, mint amit az ember elvárhatott volna egy ilyenszélhámostól.Jolande is érezte ezt, ezért igyekezett megtenni minden tQletelhetQt.- Jól van, a szavamat adom, hogy holnap reggelig nem hagyom ei aszobámat.Kérem, utasítsa a személyzetet, hogy egy óra múlva hozzanak felteát és vajas kenyeret.Most pedig hagyjon magamra!A férfi meghajolt, még egy utolsó pillantást vetett rá, majd visszament aszobájába.Bezárta az ajtót, s Jo hallotta, hogy egy darabig tesz-vesz odaát.Amikor a férfi kívülrQl bezárta Jo szobájának a folyosóra nyíló ajtaját is, a lányösszerezzent, aztán nyögve az ágyra vetette magát.Még ahhoz sem volt ereje,hogy levegye a kabátját.Csak a kalapot dobta le az asztalra, a pisztoly és apapírok mellé, amelyeket a férfi hagyott ott neki.Behunyt szemmel,érzéketlenül feküdt.EgyelQre nem volt egyetlen épkézláb ötlete sem a jövQvelkapcsolatban, csak az járt a fejében, hogy végre szabad.Szabad, csakhogymost még nagyobb szégyenben maradt!Guiseppe Pighetti ezalatt rendezte a számlát.Valóban kifizette  feleségeszobáját is, akárcsak a másnapi reggelit, majd elQadta, az elQre kitalálttörténetet.Kezében a kézitáskájával beszállt a szálloda elé rendelt taxiba, és apályaudvarra vitette magát [ Pobierz caÅ‚ość w formacie PDF ]
  • zanotowane.pl
  • doc.pisz.pl
  • pdf.pisz.pl
  • matkasanepid.xlx.pl